A könyv

Könyvet írok. Sokan nem tudják, még a hozzám legközelebb állók sem. Nem visszaemlékezés, hanem egy történet. Gondolatokkal, fordulatokkal, érzelmekkel, amelyeket akkor és ott éltem át. Nem tudom, hogy hogyan és miként lesz elbírálva, de nagyon figyelek. Néhány példányban megpróbálom majd kinyomtatni, de az internetes közönségnek hála, sokkal nagyobb publicitást kap a dolog, mint amit remélhetnék.

Sorait itt lehet majd olvasni a blogomban. Rengeteg kép lesz (arcokkal) benne szembesítem akkori önmagam a mai emberrel, hogy mivé lettem. Na nem a rossz értelemben, hanem úgy általában. Magamról szól és az elmúlt évről. A blogom majd segít visszaemlékezni, egyre mélyebbre ásni ebben a történetben.

"Kész vagy már?"

Az ok egyszerű. Nehéz visszatérnem a normális kerékvágásba, csak nagy nehézségek és konfrontációk árán sikerül. Nem veszekedésről beszélek. Abból elég volt. A kiút megvan, a társ is megvan, de még valami hiányzik és nem tudom mi az. Nem a felejtés, nem a hiány, hanem a sötét énem folytonos éhségének csillapítása. Érdekes... sok furcsaságot fogok mondani, remélem tudom, hogy elolvassátok.

"Nekem ez soha nem volt jó."

Magam részéről inkább úgy fogalmazok, hogy soha nem volt elég jó. Mindig és mindenből a szélsőségek keresése egy olyan világot teremtett 2013. elején, ami túlpörgette az életem. Céljaimban, pontosabban céljainkban felőrlődve, megtörve kerestem önmagam, a lehetséges kiutat...  furcsa helyeken.

Rövid keresőszavak és három mozdulat. Három, apró jelentéktelen klikk választott el 2013 zuhanásától, de mégis elrugaszkodtam. Céltalanná váló, lassan üresnek tűnő életem fordulatra éhezett. Hiába az értékrend, a tanultság, a tájékozottság... hiába minden. Az éhség nagy úr és mint kiderült a legnagyobb. Nem ereszt olyan egyszerűen, felemészt minden sejtemben, bárhogyan is küzdesz ellene.

Ez a könyv megírásra kerül. Ez már kétségen felül áll. Sok dolog meg fog világosodni, mit is szerettem volna, persze ehhez olvasni kell és érteni a belső késztetést.  Megélednek majd az idézetek, helyet és teret kapnak olyan történések, melyeket ott éltünk meg.

Nem fogtok nevetni és nem fogtok sírni....

ott lesztek velem, velünk...

A neveket, az arcokat nem fogom megváltoztatni, úgy fogom leírni, ahogyan történt, ahogyan én láttam. Nem leszek objektív, de nem teregetek ki olyan részleteket, amely sértené a nagyközönséget. Mellettem a leendő társam, aki hitelességével maga is hozzájárul majd a maga szemszögéből megéltekhez.

"Jó lesz... ígérem, nagyon jó!"